2024. november 21 - december 31.

1848. után Erzsébetfalván és Kossuthfalván nagyon sok Pestről és Budáról kitiltott 48-as szabadságharcos és honvéd telepedett le. Kossuthfalván utcákat neveztek el a tábornokról, Kossuthfalva pedig felvette Kossuth Lajos nevét.

1870. után Erzsébetfalva fő utcáját elnevezték Fő utcának. 1876-ban - Hitel Márton elhunyta után - a Fő utca Hitel Márton nevét kapta. Egyrészt tiszteletből, másrészt, mert az Ő birtokait találhattuk ezen a területen.

1905-ben fellendült a Kossuth kultusz, (Kosuthfalvai Kossuth Lajos utcát pedig Nagy Sándor utcára keresztelték), ezért. Erzsébetfalván az addigi Hitel Márton utca kapta meg Kossuth Lajos nevét.
1909-ben az Erzsébetfalvai Községház előtt Kossuth szobrát is felállították.

Hiteles történet nincs arról, hogy miért lett Kosuti a „Kosuti”. A fellelhető írások szerint az itt élő emberek annyira szerették, tisztelték Kossuth Lajost, hogy a róla elnevezett utcát elkezdték becézni. Népiesen, teljesen egyedi helyes/helytelen írással írták a nevet...
A hivatalosan hangzó Kossuth Lajos utcából egy lágyabb, szeretetteljesebb Kosuti lett, mely egyúttal Pesterzsébet fő utcája, korzója is.
Tudomásunk szerint az országban sehol nem becézik így a Kossuth Lajos utcát, ez teljesen egyedi, erzsébeti elnevezés.

Később kialakult a Nagy-Kosuti (a Soroksári úttól a templomig) és a Templomtól a Kis-Kosuti elnevezés is, ha pontos helyszínt akartunk megjelölni.
A Jókai utcától a Nagykőrösi útig terjedő szakaszt szokás Kis-kiskosutinak hívni, de ezt az elnevezést már tényleg csak a tősgyökeres, régi erzsébetiek ismerik.

Sokan nevezik a Kosutit úgy is, hogy „Sétáló utca”. Ez az elnevezés nem a legszebb. Bízunk benne, hogy ha megismerik a történetet, miért Kosuti a Kosuti, ők is hűek maradnak ahhoz a névhez, amellyel őseink szeretettel becézték főutcájukat.

Legyünk büszkék erre az egyedülálló elnevezésre.

/Forrás: Helló pesterzsébetiek! nyilvános közéleti Facebook-csoport, Rumy Ildikó/